 |
EGYEDI POSZTER, PLAKÁT ÉS VÁSZONKÉP KÉSZÍTÉS www.poszter-plakat.hu |
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak.Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét,
ami utal a locsolás egykori módjára,
ugyanis gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat,
s vödörszám hordták rájuk a vizet.
Bibliai eredetet szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő,
ujjongó asszonyokat igyekeztek
lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
A leírások szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, s Krisztus vére rácseppent a tojásokra.
Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni.
A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést,
s a háziállatok szaporulatát kívánni.
Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
(Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk.
Ennek a lényege röviden az, hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint:
Egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók,
tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott, hanem a kovászra.
A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni, tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása.(lásd 2Móz 12)
 | |
|
A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst,
ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret
és vizet sem,
mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré,
ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés.
Jézus azonban így válaszolt a kísértésre:
"Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik." (Máté 4,4)
Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott.)
 | |
|
hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor, a locsolás jutalma pedig országszerte az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás.
A népéletben gazdag szokásvilág alakult ki.
Az előző napok vallásos ünneplései után már a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak ünnepe.
Szokásai és játékai a húsvéti örömnek túláradó,
de már elvilágiasodott megnyilatkozásai.
 |
EGYEDI POSZTER, PLAKÁT ÉS VÁSZONKÉP KÉSZÍTÉS |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése