mint az év többi vasárnapja..
Húsvétvasárnap, a föltámadás vasárnapja,
az egyházi év legnagyobb ünnepe.
Ehhez a naphoz tartozik az ételszentelés hagyománya.
A délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők,
melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor van.
A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi.
A tojás pedig az újjászületés jelképe.
Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk
a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben,
mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket,
s mindig hazataláljanak.
-Közel egy évezredes szokás, hogy húsvétvasárnap reggelén a hívők fehér kendőbe egy tányért kötnek,
melyre sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát helyeznek.
A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templomot járt ételből-
A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templomot járt ételből-
A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül,
hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Utána még több héten át húsvéti idő van.
Utána még több héten át húsvéti idő van.
Nem misztikus, s nem is kell túlmisztifikálni a Húsvétot.
Nincsenek misztériumok,
-miként Jézus Krisztus mondta:
"Nincs semmi rejtve, ami ne lenne feltárva."
 |
EGYEDI POSZTER, PLAKÁT ÉS VÁSZONKÉP KÉSZÍTÉS |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése